2011. december 20., kedd

Karácsony előtt

Eltelt egy év azóta, hogy káptalanunk ministráns tagjaival együtt elhatároztuk, hogy hetente egyszer, hétfőnként kora reggel régí rítusú szentmisét tartunk Galántán, hogy élő liturgia keretében gyakorolhassuk be a missa cantata – az énekes mise ministrálási rendjét, és egyúttal a hívek számára is rendszeres alkalom adódjon a hagyományos szertartás megismerésére. A hétfő reggeli időpontot olyannak találtuk, amely mindegyikünknek alkalmas, mert nem fenyegeti egyéb programok közbejötte, és a munkahét kezdetének megszentelését is jelentheti számunkra. Egy év után elmondhatjuk, jó időpontot választottunk, és elhatározásunkban Isten segítségével ki is tartottunk. A szentmisék megvalósultak, s nagyon sokat tanultunk és épültünk ezalatt az időszak alatt.

Giotto: Jézus születése
Az idei évben még egyetlen tervezett régí rítusú mise ünneplése maradt hátra: A mi Urunk születése ünnepének második miséjét az ún. pásztorok miséjét, a Missa in aurora-t, a hajnali misét szeretnénk a római szertartás hagyományos formája szerint ünnepelni.

Alig várjuk, hogy felhangozzék a Lux fulgebit hodie super nos ének, és odamehessünk az Úr oltárához Urunk születésén. Ez a szentmise káptalanunk tagjaiért és jótevőinkért lesz felajánlva a galántai Szent István király templom oltáránál.

Mindnyájuknak, akik érdeklődéssel, jószándékkal és barátsággal követték káptalanunk életét, tevékenységét ebben az évben, s meglátogatták honlapunkat, nagyon szép, és a római liturgia kincseivel gazdag karácsonyi ünneplést kívánunk.

Józsa Attila

2011. december 7., szerda

Nicolai sollempnia - Könyvek jeles templomokról


Elárulom, hogy szeretem a könyvek megvásárlását szép helyszínhez és jeles napokhoz kötni, s ezeket a tényeket meg is örökítem személyi könyvtáram példányaiban. Tavaly Szent Márton napján, az idén pedig Szent Miklós ünnepén könyvtáram egy-egy nagyon szép kötettel gyarapodott, mindkettőt Pozsonyban vásároltam. Azt hiszem az alábbi ismertetőből kiderül, miért e két jeles szent ünnepnapján.

A közelmúltban két olyan szlovák nyelvű könyv is napvilágot látott, amelyeket mindenképpen érdemes beszerezni legalább a plébániáknak, mert a tágabb értelemben vett egyházmegyénk: az ősi esztergomi érsekség, de a mostani pozsonyi és nagyszombati érsekségek története szempontjából is fontos kiadványok és dokumentumértékű felvételekkel gazdagok. De laikus káptalanunk számára is fontosak ezek a könyvek, hiszen szűkebb régiónk két jeles templomáról szólnak, mindkét templomhoz szorosan kötődött a múltban a káptalani élet is. Sajnos ezek a templomok jelen időben káptalani élettel nem dicsekedhetnek.

Az egyik kiadvány Haľko József  pozsonyi egyháztörténész professzor tollából született meg a pozsonyi dómról, a koronázótemplomról, amely a Szent Márton székesegyház megnevezést is viseli jelenleg. A kötetet a Štefan Komorný által készitett gyönyörű felvételek teszik külön értékessé. Haľko Jozef – Komorný Štefan: Dóm, Katedrála svätého Martina v Bratislave, Lúč, 2010 (Dóm, a pozsonyi Szent Márton székesegyházAz olvasó nemcsak részletes leírást kap e jeles dómról, hanem a szent épület minden külső és belső részletével is találkozik a gyönyörű fotókon keresztül. Olyan részleteket is megpillanthat, amelyek szabad szemmel alig láthatók. Nagyon szépek a kanonoki kórusról és a stallumokról szóló felvételek, de a dóm kincstárának jeles szakrális tárgyai, gyönyörű kelyhek, monstranciák is megtalálhatók a felvételeken. Az olvasó meggyőződik arról, hogy valamikor az emberek valóban úgy építették a templomokat, hogy Isten tiszteletére és imádására a legszebbet, legjobbat, legnemesebbet adják.  

A könyvből megtapasztalható szépséghez tegyük hozzá, hogy a pozsonyi dóm torony alatti helységeiben csodálatosan szép kiállítás keretében tekinthetők meg a dóm szakrális kincsei, történelmi papi és préposti öltözékei. Talán csak az a fájdalmas, hogy a dóm gyönyörű kanonoki kórusa és szentély szinte mindig kihasználatlanul és üresen áll. Zsolozsma csak nagy ritkán hangzik fel stallumaiban. A rendszeres zsolozsma-istentisztelet, amely Pozsonyra a múltban olyan jellemző volt megszűnt. A szembemisézés bevezetése óta a szentély lényegileg funkciótlan, legfeljebb egy-egy nagy ünnepség alkalmával a papok, vagy hívek foglalnak benne helyet, hogy a szentélybejáratnál „szembemiséző” püspököt vagy papot hátulról körbevegyék. A mai istententiszteleti gyakorlat mellett az ember nem is érti, miért kellett egy ilyen csodálatosan szép és elegáns szentélyt építeni.  

A második kiadványt tegnap, Szent Miklós napján vásároltam, a nagyszombati Szent Miklós bazilikáról szóló, az előző kiadványtól szerényebb de színvonalas kiadvány: Radváni Hadrián: Dobšovič Mário: Bazilika svätého Mikuláša v Trnave. Lúč, 2011 (A nagyszombati Szent Miklós bazilikaA Szent Miklós templom Nagyszombat városának 14. században épült gótikus plébániatemploma. A 16. századtól a város az esztergomi érsekek és a székeskáptalan tartózkodási helye. Ők a gótikus templomot tovább szépítik bővítik, gyarapítják, s nem egy érsek s kanonokok sokaságának temetkezőhelyévé is válik. 1708-ban könnyezik a templom Mária-képe, 1710-től  város minden évben fogadalmi kilencedet és ünnepet tart a Könnyező Szűz tiszteletére Szűz Mária bemutatásának ünnepéhez kapcsolódóan.

A Szent Miklós bazilika is csodálatos példája az Isten imádására, tiszteletére épített templomoknak. Gyönyörűen mutatja be a kötet rengeteg gyönyörű felvétel segítségével a Szent Miklós bazilika legtöbb részletét: külső és belső építészetét, kriptáit, harangjait, orgonáit, kincstárát, a Könnyező Szűz kápolnáját, a templom stallumait és szentélyét. A Szent Miklós bazilika, plébániatemplom ma is nagy látogatottságnak örvend a hívek részéről, s a Könnyező Szűz Mária búcsúja zarándokok sokaságát gyűjti egybe. A káptalani élet sajnos Nagyszombatban is megszűnt, s vele együtt a nyilvános zsolozsma-istentisztelet is. A templom hosszú szentélye itt is funkcióját vesztette, ugyanúgy mint Pozsonyban, a szentélyben helyet foglaló hívek hátulról szemlélik a templom közepén „szembemiséző“ papot.

A két kiadvány között még van egy kis különbség, a pozsonyi dómról szóló kötet szerzője mindig a hagyományos magyar névírást használja a történelmi személyiségek neveinél, a nagyszombati kötet szerzője a Szlovákiában érvényben lévő nacionalista történelemszemlélet írásmódja szerint, vagyis deformált formában hozza a történelmi neveket. (Pázmány – Pázmaň).

Mindazok, akik áttanulmányozzák ezt a két szép és színvonalas kiadványt, elismerik, hogy elődeink megértették Szent Benedek szavát: az Isten imádásának, tiszteletének semmit elébe ne tegyenek. Mindezt építészettel, művészettel nagyon is ki tudták fejezni. Legyen ösztönzés ez a mi számunkra is a liturgia szeretetét, ápolását, művelését illetően.

Józsa Attila

2011. december 6., kedd

Roráte misék Galántán


Szent István király templom
Advent folyamán, amikor a liturgikus kalendárium engedi, a reggeli 6 órai szentmisét Roráte miseként ünnepeljük. A Roráte adventi Mária-mise, amelynek kezdőéneke a Rorate caeli. A hétfő reggeli Roráte pedig a római rítus hagyományos szertartása szerint végezzük, négy ministránssal és tömjénfüsttel, missa cantata, azaz énekelt mise módján, mivel ez a hétfő reggeli alkalom a heti "gyakorlómisénk" is egyben. Gyertyafények mellett tartjuk a szentmisét, amelyre szép számmal érkeznek a hívek is. Szerencsére velünk tart kántor urunk is. A hagyományos adventi népénekek mellett, helyet kap az énekrendben a magyar gregorián is, a Kyrie, Sanctus és Agnus pedig a Missa de beata gyönyörű gregorián dallamán szólal meg. A szentmise után énekelt Úrangyala következik, amelyet nagyon szívesen énekelünk. Az adventi korai felkelés, egyébként jó hatással van rám. Ösztönöz, hogy este időben térjek nyugovóra. Reggel nyugodtabban lehet időt szánni a zsolozsmára is, jobban, mint napközben. A Roráte után nagyon jól esik egy kis meleg reggeli és tejeskávé. S kezdődhet a nap többi munkája. A korai felkelés által a délelőtti feladatok is sokkal ügyesebben végezhetők el. Az egész napot beragyogja a reggeli Roráte.

Józsa Attila