A ritus antiquus kifejezést leginkább a régi rítus kifejezéssel szokták visszadani, Stubendek László Révkomáromból, aki a komáromi plébániatemplom kántora és a felszentelési mise szervezője, azonban következetesen „ősi rítus“-sal fordítja és teszi közzé, s tegyük hozzá, nagyon szép és megtisztelő ez a cím.
A Szent András templom újraszentelésének évfordulója az esemény, amelyen sor kerül az ősi rítusú misére. A templomot annak idején felszentelő Szcitovszky prímás rendelete szerint, a Mindenszenteket megelőző vasárnap kell megtartani Komáromban a dedikációra emlékező misét.
Az idén, október 26.-án, a szentmise celebránsa é szónoka Ft. Sranko László szentantali plébános úr volt. A szentmisén laikus káptalanunk két felnőtt és két gyerek tagja ministrált. A szkólaszolgálatot a szentantali egyházközség szkólája látta el kiválóan.
E sorok írója is a szkóla énekében részt vállalva élte át a szentmisét. A celebráns odafigyelve, nyugodtsággal, fegyelmezett és szép mozgással, kiváló énekhanggal, érthető kiejtéssel, áhítattal celebrálta a szentmisét. A predikáció a szószékről hangzott el. Rövid, de az ünnepelt misztériumra épülő, ünnepi áhítatot sugárzó igehirdetés volt. Nagyon szép és összehangolt volt a ministránsok szolgálata is. A szkóla latin ordináriummal és a templomszentelési mise magyar gregorián tételeivel és értékes népénekekkel segítette a hívek résztvételét. Természetesen a résztvétel tekintetében van mit még tanulni. A régi rítusú misén kicsit másképp van a testtartások rendje s az áldoztatás módja is eltér a ma megszokottól.
Révkomárom töténelmi és hatalmas plébániatemploma, - amelynek homlokzata az utóbbi három évben csodálatosan megszépült - egyike azon jeles közép-európai templomoknak, ahol az ősi rítusú szentmise időről-időre bemutatásra kerül az Úrnak. Reméljük, hogy a rítus kisugárzása erősíteni fogja katolikus közösségeinket, mélyebb lelkiségre segíteni a papságot és híveket. Köszönet a szervezőknek és a közreműködőknek.
Az idén, október 26.-án, a szentmise celebránsa é szónoka Ft. Sranko László szentantali plébános úr volt. A szentmisén laikus káptalanunk két felnőtt és két gyerek tagja ministrált. A szkólaszolgálatot a szentantali egyházközség szkólája látta el kiválóan.
E sorok írója is a szkóla énekében részt vállalva élte át a szentmisét. A celebráns odafigyelve, nyugodtsággal, fegyelmezett és szép mozgással, kiváló énekhanggal, érthető kiejtéssel, áhítattal celebrálta a szentmisét. A predikáció a szószékről hangzott el. Rövid, de az ünnepelt misztériumra épülő, ünnepi áhítatot sugárzó igehirdetés volt. Nagyon szép és összehangolt volt a ministránsok szolgálata is. A szkóla latin ordináriummal és a templomszentelési mise magyar gregorián tételeivel és értékes népénekekkel segítette a hívek résztvételét. Természetesen a résztvétel tekintetében van mit még tanulni. A régi rítusú misén kicsit másképp van a testtartások rendje s az áldoztatás módja is eltér a ma megszokottól.
Révkomárom töténelmi és hatalmas plébániatemploma, - amelynek homlokzata az utóbbi három évben csodálatosan megszépült - egyike azon jeles közép-európai templomoknak, ahol az ősi rítusú szentmise időről-időre bemutatásra kerül az Úrnak. Reméljük, hogy a rítus kisugárzása erősíteni fogja katolikus közösségeinket, mélyebb lelkiségre segíteni a papságot és híveket. Köszönet a szervezőknek és a közreműködőknek.
Attila plébános Galánta