2014. november 29., szombat

Visszatekintés 2014-re

Régi rítusú szentmisék

-Ötvenhat alkalommal volt szentmise az ősi forma szerint, amelyben szolgálattal, ministrációval vagy jelenléttel részt vettek laikus káptalanunk tagjai. Ez tíz szentmisével  kevesebb, mint az előző évben.

-Ezek a szentmisék egyrészt hétfő reggelenként voltak, de a Fájdalmas Szűzanya éve alkalmából  latin-szlovák votív misét is celebráltam szombati napokon.  A szentmisék között voltak csendes szentmisék is, amelyeket a Szent Antal oltárnál mutattam be, hiszen ebben az évben vissaállíttatuk a mellékoltárlépcsőket. A legnagyobb szabású régi rítusú szentmise a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén volt bemutatva templomunkban.

- A közösség férfi tagjai ministráns szolgálatot teljesítettek Galántán kívül is, egy alkalommal az őszi nagybúcsún Mária-völgyben, a szentantali kegyhely búcsúján nyáron és ősszel, a komáromi Szent András templom felszentelési ünnepén október végén, és a sümegi lelkigyakorlatunkon.


Hiányzó dolgok
Tavalyi blogbejegyzésünkben írtuk, hogy hiányoznak Galántán a mellékoltárok lépcsői. Nos ez a gond megoldódott, mert restaurátorunk visszaállította a mellékoltárok lépcsőit. Az eredeti vörösmárvány fokok kerültek vissza. Látványnak is szebb, és immár nem a levegőben lógnak az oltárépítmények.
 A szentélyrekesztő  hiányát továbbra is érezzük. Egy ilyen szép szentélyrekesztő nagyon segítené a szentáldozás méltó kiosztását. Egyelőre térdepelők és egy hosszú fehér terítő segítségével próbálunk alkalmas körülményeket teremteni.

Zsolozsma
A zsolozsmát eddig is havonta egyszer igyekeztünk elénekelni.   Közösségünk számára jelenleg a Népzsolozsma kötet virrasztó zsolozsmái, reggeli dícséretei, vecsernyéi és kompletórium anyaga  tűnik alkalmas, énekelhető, végezhető megoldásnak. Ez alapozhatja meg a továbbfejlődést zsolozsmagyakorlatunk területén.  Ugyanakkor szeretnénk a zsolozsmát kiemelten és  életünk szerves részeként tekinteni és művelni. Összes programjaink során énekeljük, imádkozzuk a zsolozsma egy-egy hóráját.
 
Szolgálat az Egyházban

Jelmondatokban néhány cél:
A keresztény család,  mint az Egyház számára fontos valóság megélése
Ministrálás – a ministránsszolgálat fontossága és művelése
Szkóla –  a liturgikus énekkincs tanulása, éneklése, tanítása, gyakorlása
Tisztelet, megbecsülés az egyházi rend szolgálata iránt, ima papi hivatásokért
A katolikus hit terjesztése, tanúságtétel, az Egyház egységéért  való buzgólkodás 
Testvéri közösség
Különleges programok

-Néhányan bekapcsolódtunk  a Vácon megrendezett nyári liturgikus tábor életébe.
-Októberben csapaterősítő családi kiránduláson vettek részt közösségünk tagjai.
-Lelkigyakorlatot szervezett káptalanunk laikus vezetője, erre november 14-16 között került sor Sümegen. 
-Előkészületben van a halotti szolgálatot segíteni célzó füzetünk, amelynek 40 oldalas javítóváltozatán dolgozunk.

Értékelés

-Régi rítusú szentmiséink celebrálása egyértelmű igényből fakad: Igenis, vannak a környéken hívek, akiknek fontos a római rítus ősi formája és szeretnének élni az adott lehetőségekkel. Az is tény, hogy a gyakorló hívek  megértéssel és érdeklődéssel fogadják az ősi rítus időnkénti felbukkanását. Az egyes szentmisék után pozitív visszajelzésekkel találkozunk, fiatalabbak és idősek részéről is, megérinti őket az ősi rítus  szépsége, méltósága. Természetesen itt-ott találkozni lehet ellenhangokkal is. Érdekes, leggyakrabban a klerikusok részéről. Egyesek félve az általuk  ismeretlen rítustól tartózkodóak, mások  veszélyt sejtenek és ezért óvatosságra intenek, egyesek visszarendeződésre gondolnak, mások számára ez a világ immár véglegesen elmúlt és egy new age épül az egyházban is. 
 Miséim nagy részét, 94 százalékát, az elmúlt évben a megújított rítus szerint végeztem.Összefügg ez azzal, hogy 5 helység 5 templomának gondja van rajtam. Ehhez képest az a pár szentmise amit a régi rítus szerint celebrálok elenyésző.  Ráadásul a misék túlnyomó többsége nem is kiemelt időpontokban van. Igazán nem nagyon mondható el, hogy plébániánk a régi rítus terén nagy előremenetelre tett volna szert.
-Másik dolog, hogy a zsolozsmának még mindig nincs az Egyházban olyan becsülete, mint azt a hivatalos dokumentumok ajánlják, elvárják. Nem része rendszeres istentiszteleti életünknek. A klerikusi zsolozsmázás is inkább magánúton történik.
A jövő évben javulhatnánk a közös zsolozsma nyilvános istentiszteletként való végzésében, itt rendszeres templomi alkalmakra gondolok. A régi rítusú szentmisékben pedig heti rendszerességet szeretnénk tartani, s mindezeket a kincseket    elmélyíteni és megosztani a töbiekekkel. 

Blogunk Olvasóitól egy fohászt kérünk közösségünk számára. 
Szívből köszönjük. 
Attila plébános