2015. március 15.-én, Laetare vasárnapján, 10:30 kezdettel régi rítusú énekes mise (missa cantata) lesz Galántán.
Az énekes szolgálatot a galántai Kodály Zoltán Daloskör látja el, Józsa Mónika karnagy vezénylete alatt. Orgonál templomunk kántora orgonistája Ternóczky István.
Az ünnep főbb saját tételei és szakaszai a következők:
INTROITUS – Laetare
Jerusalem (GrH 105.) kórus és a hívek
Vígadozzál Jeruzsálem! - Gyűljetek
egybe - kik szeretitek őt, -vígaszának tejével, hogy beteljetek!
Vígadtam, mikor azt
mondották nékem: * fölmegyünk az Úr házába! Itt állnak immár lábaink, *
csarnokaidnak küszöbén, ó Jeruzsálem! ANT
Dicsőség az Atyának és Fiúnak, * és Szentlélek Istennek.
Miképpen kezdetben vala,
most és mindenkor, * és mindörökkön örökké amen. ANT
MISEKÖNYÖRGÉS
Dominus vobiscum. Et cum spiritu tuo.
Oremus - Könyörögjünk! Engedd, kérünk, mindenható Isten, hogy mi,akiket
tetteink miatt méltán ér a büntetés, vigasztaló kegyelmed által enyhülést
nyerjünk. A mi Urunk Jézus Krisztus a te Fiad által.
SZENTLECKE: - ülünk Gal
4,22-31 (Káldi György fordítása)
Atyámfiai! Mert írva vagyon, hogy Ábrahámnak két fia volt, egyik a szolgálótól, másik
a szabadtól. De ki a szolgálótól volt, test szerint született, ki pedig a
szabadtól, az igéret folytán. Melyek példaképen mondattak; mert ezek a két
szövetség; egyik ugyan Sína hegyén
adatott; mely szolgálatra szült, s ez az Ágár; mert Sína hegye Arábiában
vagyon, mely hasonlít a mostani Jerusalemhez, és szolgál
fiaival együtt. Ama fenső Jerusalem pedig szabad, mely a mi anyánk. Mert
irva vagyon: Vígadj, magtalan! ki nem szülsz; örvendezz és kiálts, ki nem
vajudol; mert sokkal több az elhagyott fia, mint azé, kinek férje vagyon. Mi
pedig, atyámfiai, Izsák szerint az igéret fiai vagyunk; hanem valamint akkor,
az, ki test szerint született vala, üldözé azt, ki lélek szerint: úgy most is.
Azonban mit mond az írás? Űzd el
a szolgálót és fiát, mert a szolgáló fia nem leszen örökös a szabadnak fiával. Mit
tehát, atyámfiai! nem vagyunk szolgáló fiai, hanem a szabadé, * mely
szabadságra Krisztus szabadított fel minket. Deo gratias!
GRADUALE – Szentlecke utáni válaszos zsoltár – GRH
106.
Vígadtam, mikor azt
mondották nékem: * „Fölmegyünk az Úr házába!” Itt állnak
immár lábaink * csarnokaidnak küszöbén, ó Jeruzsálem! „Fölmegyünk az Úr házába!”A
te erős falaid közt + honoljon békesség, * és magas tornyaidban legyen mindig
bőség! „Fölmegyünk az Úr
házába!” Vígadtam, mikor azt mondották
nékem: „Fölmegyünk az Úr házába!”
TRACTUS – evangélium előtti
böjti zsoltár – GrH 107. ülünk
Akik az Úrban bíznak, *
olyanok, mint a Sion hegye.
Nem rendül az meg örökké, *
ki Jeruzsálemben lakik.
Körülötte hegyek vannak, +
azonképpen az Úr is az ő népe körül, * mostantól fogva és mindörökké.
EVANGÉLIUM: - állunk Jn
6,1-15 (Káldi-Biblia)
Ezek után Jézus a galileai tengeren túl méne, mely Tiberiásé.
És nagy sokaság követé őt, mert látták a jeleket, melyeket cselekedett
azokon, kik betegek valának. Fölméne
tehát Jézus a hegyre, és ott ül vala tanítványival. Közel vala pedig a húsvét, a zsidók ünnepe. Fölemelvén tehát szemeit Jézus, és látván,
hogy igen nagy sokaság jő hozzája, mondá Filepnek: Honnét veszünk kenyeret,
hogy ezek egyenek? Ezt pedig mondá,
kisértvén őt; mert ő tudta, mit vala cselekedendő. Felelé neki Filep: Kétszáz tízes-árú kenyér sem elég nekik, hory kinekkinek csak
valami kevés jusson. Mondá neki egyik tanítványai közől, András, Simon Péter
bátyja: Van itt egy gyermek, kinek öt árpakenyere vagyon és két hala; de mi az
ennyi között? Mondá erre Jézus: Telepítsétek le az embereket. Vala pedig sok
széna ama helyen. Letelepedének tehát a férfiak, számszerint mintegy ötezren.
Jézus pedig vevé a kenyereket, és miután hálát adott, elosztá a
letelepűlteknek; hasonlóképen a halakból is, a mennyit akarnak vala. Miután
pedig jóllaktak, mondá tanítványinak: Szedjétek föl a mi morzsalékok
megmaradtak, hogy el ne veszszenek. Fölszedék tehát, és tizenkét kosarat
töltének meg az öt árpakenyér hulladékaiból, melyek megmaradtak azokból, kik
ettek vala. Azon emberek tehát, látván a jelt, melyet Jézus cselekedett vala,
mondák: hogy ez bizonynyal ama próféta, ki e világra jövendő. Jézus azért,
mivel észrevevé, hogy eljőnek, és megragadják őt, hogy királylyá tegyék, ismét
a hegyre futa maga egyedűl. Laus tibi Christe!
COMMUNIO – ÁLDOZÁSI ÉNEK
GRH 110 Jeruzsálem, mily nagyvárosnak épült, egybeillik annak minden része. Oda
mennek föl a nemzetségek, - nemzetségei az Úrnak!
ÁLDOZÁS UTÁNI IMÁDSÁG - állunk
Add meg nekünk
irgalmas Isten, hogy szent misztériumodat, mellyel szünet nélkül gazdagítasz
minket, őszinte hódolattal végezzük és mindig hívő lélekkel vegyük. A mi Urunk.