2016. június 14., kedd

Nagyszombati ünneplések és ars celebrandi

Ünnepek a székesegyházban
Az elmúlt évben és hetekben sűrűn jártam a nagyszombati Keresztelő szent János székesegyházunkban, az egykori jezsuita egyetemi templomban. Egyrészt, mert  a jubileumi évben rendszeres gyóntatói szolgálatot látunk el ebben a jeles templomban, másrészt több kivételes vagy sajátos ünnep színhelye is volt ez a templom az elmúlt évben, két püspök temetési miséjének a színhelye, olajszentelési szentmise Nagycsütörtökön, érsek úr pappá szentelésének 40. évfordulója, valamint pap- és diakónusszentelési szentmise nemrégen. Ezen alkalmak alatt fogalmazódtak meg az alábbi megfigyelések is, amelyek a celebrálás művészetére és a liturgia szépségére vonatkoznak.

Szépséges tér
Főoltár egy egykori jezsuita templomban
Az 1630-as években épült jezsuita templom a Trienti- zsinat utáni katolikus liturgia és katolikus megújhódás gyönyörű reprezentánsa, egyúttal építtetőjének a jezsuita rendnek is a megjelenítője.  
Tágas, világos tér, nagy tömeg befogadására alkalmas, egyértelműen  aktív prédikálás színhelyéül készült. Reprezentatív főoltár, amely tökéletesen jelzi a szent áldozat, szent jelenlét és Szent vendégség hármas dimenzióját. Megjeleníti a szentek közösségét az Ószövetségtől kezdve az egyetemes jelentőségű apostolokon és evangelistákon túl, a haza szentjei és a jezsuita szentek is helyet kapnak rajta, gyönyörűen hangsúlyozva a katolikus Hungária eszményét.  A stallumok nagylétszámú papi társaság részvételével számolnak a szentmiséken. A mellékkápolnák füzérére is ezért van szükség (csendesmisék celebrálása), valamint hogy reprezentálhassák a jezsuita rend kedves gondolatait, vallási igényeit megjelenítsék. A kétemeletes kórus számol a liturgiában mind a hangszeres zenével, mint a kórusmuzsikával. A templom díszítése, kifestése, egységes gondolatot követ, előre eltervezett logikus lépésekben mutatja be a védőszent Keresztelő Szent János életét. A patrocínium egyébként tovább élteti az elődtemplomok patrocíniumát. Olyan szépséges tér jött így létre, amelybe belépve elámul és térdrehull az ember, mégis helyén érzi ,magát ebben a világban, amelybe a keresztség és a többi szentség által beavatást nyert. Mindig örömmel jövök ebbe a templomba, szépséges térbe.
Nagyszombat - egykori egyetemi templom, ma a székesegyház
Orgonamuzsika
Székesegyházunk orgonája nem a legnagyobb. Mechanikus hangszer, két manuál,  8/5/5 regiszter  Šaško Martin senior brezovai  orgonaépítő alkotása az 1872-ből. Egyszerre érzem lágy, puha hangzásúnak, ugyanakkor markánsan szólal meg. Szlovákia és Magyarország székesegyházaiban hatalmas és különleges hangszerek szólnak, csodálatraméltóak mind, ugyanakkor ez a nagyszombati hangszer olyan különleges ízzel szólal meg, amelynek párját máshol nem lelem. Nyilván a tér adottságai is megfelelőek, s szerencsére kiváló orgonisták szólaltatják meg.  Az orgona a római rítus kiváltságos hangszerévé küzdötte fel magát az idők során, bár a római rítus is elsősorban a hangszermentes énekkultúrára épült. Nagyszombati orgonánkkal nagyon jó ünnepelni.
http://organista.wbl.sk/katedrala.jpg
Martin Šaško senior orgonája 1872-ből
Tapsmentes liturgia és egyebek...
- Szerencsére egyre inkább visszaszorul a tapsolósdi a székesegyházból. Nem is olyan régen még állandó divat volt ez itt is. Egynémely olasz papszentelésen meg igazán nagy divat. XVI. Benedek pápa apostoli utazásai során a szentmisék előtt kimondottan kérték a híveket, tartózkodjanak a tapsolásoktól. A legutóbbi papszentelés Nagyszombatban mély áhítatban, csendben, tapsmentesen és zavaró körülmények nélkül ment végbe. Bárcsak egyre jobban terjedne ez a tapsmentes liturgia mindenütt...

- Szerencsére a felajánláskor hozott adományok sem a főltáron végezték. Emlékszem még olyan alkalmakra, amikor a tabernákulum közelében, az eredeti főltáron kötött ki  kolbász, kenyér, bor, gyümölcs, torta meg mindenféle egyéb adomány.... Lehetne még folytatni a sort.

-Mindazok a pápai és szentszéki megnyilatkozások, amelyek az utóbbi években megfogalmazódtak a liturgikus abúzusok ellen, s az ars celebrandi érdekében, lassan(sajnos csak lassan) elérnek, lecsorognak  a papság szívébe. Sajnos sokszor túl nagy árat kellett fizetni  a helytelen gyakorlatokért, s a liturgikus abúzusokért. Jobb lett volna, ha mindezek meg sem történnek. Nagyon megéredt az idő a hiteles liturgiára.

- Az egyik ünnep alkalmából nemrég a Római Kánont imádkoztuk a koncelebráció alkalmából. A sekrestyében várakozva, amikor az egyik paptestvér meghallotta, hogy a Római Kánon lesz (vagyis a legrégibb és leghosszabb), kijelentette, hogy ő ezt már évek óta nem imádkozta. Hát, nem nagy dicsőség.... (Si tacuisses, philosophus manisses....)

- Nagy öröm a mai időkben, ha a liturgián egy-egy autentikus liturgikus ének a maga helyén hangzik fel. A tavalyi püspöki temetéseken  nagyon méltó volt pl a Requiem aeternam introitus megszólalása.
Nagyon szép az O, Redemptor sume carmen olajszentelési himnusz elhnagzása is Nagycsütörtökön. Az idén sajnos egy modern szlovák dallamra cserélték.... Ahogy a Veni Creator helyett a papszentelésen népének szólalt meg.  Arra kellene törekedni, hogy a gregorián ne csupán egy-egy kivételes alkalom csemegéje legyen, hanem a székesegyházi liturgia stabil eleme.

- A papság összetett kezei - A Római Ceremoniále II. Vatikáni Zsinat utáni kiadása is egyértelműen megállapítja, hogy milyen módon tegye össze kezeit a papság a celebráció alatt. A nagy koncelebrált misék alatt bizony számtalan kéztartás megfigyelhető. nemcsak Nagyszombatban, de Rómában is.  Ezen a téren is azért tapasztalható javulás, valamint a cingulus és miseruhák használatában, valamint a kórusöltözet alkalmazásában is.

A szép terek, liturgikus énekek, liturgikus szabályok tehát adottak. Rajtunk múlik, tudjuk e ezeket a nagyszerű adottságokat elsajátítani, vagyis belül is elfogadni és átélni és a gyakorlatban életre váltani - vagyis vállakozunk-e a celebrálás művészetének egyedülálló és szép feladatára. Attila plébános