2017. szeptember 16., szombat

Tíz éve lépett érvénybe a Summorum pontificum apostoli levél

Introibo ad altare Dei, 2017.IX.10
2007. szeptember 14.-én, a Szent Kereszt Felmagasztalásának ünnepén lépett érvénybe az a pápai jogi dokumentum (Summorum Pontificum), amely újraszabályozta a római rítus hagyományos formája ünneplésének lehetőségeit.  Az évforduló közeledtével a szentantali kegytemplomban missa cantata ünneplésével  adtunk hálát a Gondviselő Istennek 2017. szeptember 10.-én. A mellékelt képek itt készültek. 
Elevatio

Hálával a Gondviselő Isten iránt
A 10. évfordulón hálával köszönöm a Gondviselő Istennek, hogy a Szentatya által megengedte, hogy a keresztény katolikus hitünknek ez a kincse ne menjen feledésbe, hanem továbbra is a megváltás gyümölcseiben  részesítse, kegyelemben gazdagítsa, építse az Egyházat, s az Egyház általa méltó módon kifejezhesse imádását, hódolatát, szeretetét a Szentháromság egy Isten iránt. 
Gyerekkortól magamban hordoztam a vágyat az ősi rítusunk megismerésére. Akkor csak azt tudtam belőle, amit a mácsédi hívektől hallottam, hogy ez régebben így volt, úgy volt, amúgy volt. A sekrestyében napirenden találkoztam azokkal a könyvekkel, amelyek az ősi rítushoz tartoztak, csak immár használaton kívül voltak.
Deo gratias!
Egyszerűen érdekelt az, hogy hogyan is ünnepeltek az előttünk élők. A megújított, egyszerűsített szertartás realitás volt a számomra, a mindennapok realitása, s ma is az, de éreztem, hogy a  korábbi gyakorlat ismerete megbecsülése nélkül gyökértelenné válunk. Az elmúlt tíz év különleges ajándéka volt számomra a régi rítussal való testközeli találkozás. A celebrációk közül két helyszín különösen is kedves volt számomra, a pesti Egyetemi Templom főoltáránál és a a nagyszombati Szent Miklós Bazilika főoltáránál énekelt szentmisék. De felejthetetlenek a galántai templom oltáránál végzett hajnali szentmisék, és az itt ünnepelt néhány kivételes ünnepi alkalom is. Egyetemi oktatóként integráltam előadásaimba a régi rítusra vonatkozó ismereteket, tapasztalatokat is. Hála Istennek, inkább több pozitív visszhanggal találkoztam a hallgatók részéről, mint elutasítással. Sok tanúságtétellel találkoztam, amelyek a hívek részéről megerősítették a régi rítus fenntartásának gyümölcsöző voltát. Természetesen találkoztam a régi rítussal kapcsolatos problémakörrel is. Egyrészt vannak akik agyonhallgatják a témát, mások álságosan-ellenségesen viszonyulnak hozzá, mások pedig számomra egészséges határokat túllépve instrumentalizálják saját egyéb nézeteik számára.  Én teljes szívvel XVI. Benedek pápa intencióihoz igazodtam ebben a kérdésben. Ezt tartottam  bölcsnek, megfelelőnek, katolikusnak. 
Végezetül kívánok a régi rítusnak békés és biztos helyet az Egyház életében még sok számos éven át. Attila plébános.




2017. május 9., kedd

Újra misézünk a hegyi kápolnában

Conversi ad Dominum
Véget ért a középkori eredetű  Vízkelet-hegyi kápolna barokk oltárának, és barokk freskóinak a felújítása. Az idei év fehérszombatján (Sabbato in albis) helynök urunk megáldotta a restaurált oltárt és szent áldozatot mutatott be rajta. Május hó első szombatján votív misét végeztem  a sasvári Fájdalmas Szűzanya hegyi oltáránál. Az alábbi képek ott készültek.
Elevatio SS. Corporis Christi
Még várjuk a barokk stallumok visszaérkezését, e stallumok felújításának költségeit a Keresztelő Szent János Laikus Káptalan vállalta magára. Visszavárjuk továbbá a restaurált függő örökmécsest is. Reméljük, hogy mielőbb régi rítusú misét is celebrálhatok a Káptalan tagjainak szolgálatával ezen a szép és megszentelt helyen.
A kápolna egyébként keletelt, alatta 3,5 méter mélységig csonttemető van, oltárán kelet felé fordulva mondjuk a szentmisét. Oltára 1751 körül épült, portatiléjét 1753-ban báró Révay Pál esztergomi szuffragáneus szentelte fel. A restaurátori feltárás kimutatta, hogy a kápolnának téglából falazott oltára volt korábban, amely felett falra festett középkori freskók voltak, ezek töredékei is előkerültek, valamint, 2 középkori szentelési kereszt, valamint keletre és délre mutató ablakok.
Ecce, Agnus Dei!

Útmenti feszület Kosúton

Útmenti kereszt Nemeskosúton,2017-ben (Galántai Esperesség)

" Oh, ti mindnyájan, ki átmentek az úton
ide nézzetek és lássátok,
van e fájdalom mint az én fájdalmam? "
                                                JER. SIR.

Még húsvét előtt fényképeztem le a mellékelt képen látható feszületet,  Az egykori kosúti vasútállomásra tartó út mellett található. Figyelemre méltó nemcsak  nagysága, hanem a környezetben való szép elhelyezkedése miatt is. Nemkülönben a felirata miatt is, amely Jeremiás próféta siralmaiból idéz. Egy ilyen útmenti feszületen is tetten érhető tehát a liturgia, a rítus hatása. Közelegnek a keresztjáró napok is. Az idén május 22-24. között lesznek. Bízunk benne, hogy az útmenti, faluszéli feszületek nem lesznek elárvultak, mindig lesznek hívek, akik azokat gondozzák, előttük imádkoznak, s akik reá tekintenek - megváltás szent titkával találkoznak.

" Szent Keresztjét fölvevé, és a poklot megtöré. hatalomba öltöze, harmadnapra fölkele. Alleluja, Alleluja, Alleluja," (Antiphona Crucem sanctam subiit)

2017. április 13., csütörtök

Lamentáció 2017

Az idén is nagyszerda este az Officium tenebrarum  és  Jeremiás Siralmainak éneklésével léptünk be a Szent Háromnap kapujába. Íme néhány felvétel a zsolozsmáról. Áldott ünnepeket mindenkinek!


Galánta, 2017. április 12.

Galánta, 2017 április 12. 21:00

2017. március 18., szombat

Visszatekintés egy gyászhír kapcsán

Egy nyughatatlan tanítvány, egy kedves nagyika és Gyula atya
Ma délelőtt értesültünk, hogy a mennyei Atya péntek este 2017. március 17.-én magához szólította volt plébánosunk, Ft. Obonya Gyula szalézi atya  lelkét. Káptalanunkhoz tartozó családok egy-egy tagja  kötődik az elhunyt lelkiatyához, hiszen akkor voltunk tizenéves fiatalok, amikor ő szülőfalunkban működött. Gyula atyától nagyon sok jót kaptunk és tanultunk. 
Istennek odaadott szolgálatban
1. Megtanulhattuk tőle, hogy Istennek a legszebbet, legjobbat kell adni. Mindig gondosan, áhítattal, énekelve celebrált. Megadta a szent áldozatnak járó tiszteletet szépséget. Ünnepélyes és szép szentmiséket éltünk át, csodálatos húsvéti szent háromnapot, processziókat.  Támogatott bennünket a ministráns szolgálatban,  a ministránsok papi szolgálatának egyik legfontosabb területét képezték. nevelt minket a szentmise utáni hálaadásra, a csendes és személyes imádsággal eltöltött szentségimádásra.
Don Bosco lelkületével
2. Kedvességével és don boscós stílusával sok-sok alkalmat teremtett, hogy beszélgethessünk és imádkozhassunk. Vasárnap délutáni foci, amikor a harangszóra a pályán mondtuk el az Úrangyalát,  röplabdapálya a plébániaudvaron, sok-sok játék,  finomságok, Sok-sok feladattal megbízott bennünket, hogy érezzük át a felelősséget is, a munka  de a belénk vettet bizalom örömét. Felejthetetlenek a nyári táborozások is, közös zarándoklatok. Itt megtanultuk a zsolozsma imádkozását is. Elhívta mácsédra többször is az esztergomi ferences atyákat, akiknek a jelenléte szintén jó hatással volt ránk fiatalokra.
Igényességel a hitben
3. Sokszor imádkoztunk vele rózsafüzért séta közben, vagy a Máriabarlangnál, ezek az imák, kiadós beszélgetésben végződtek. Ěrdekesek voltak a kicsoportban tartott katekézisek, mindig egy-egy feladattal végződtek. Sok jó és hasznos olvasmányt adott nekünk. Intellektuális igényességre nevelt bennünket. Ő maga is állandóan olvasott, gondolkodott, elmélkedett, írt.
Gyóntatás és lelkivezetés szolgálatával
4. Bíztunk benne, mint gyóntatónkban, lelkiatyánkban. Igényessége és fegyelme mellett is, nagyszerűen tudott bátorítani és közvetíteni az isteni irgalmat.
Gyengeségekkel és nehézségekkel küzködve
5. Így utólag tekintve a plébánosi tapasztalatlanságából, vagy saját nehéz természetéből, vagy egy-egy sajátos gondolkodásából  adódó feszültségek is, amelyeket egy-egy döntése okozott hasznos tapasztalatul szolgálnak bizonyos hibák kiküszöbölésére. Még a legjobbaknak is vannak árnyoldalaik. Oly nehéz ezt elfogadni és saját magunk életében is megélni. Mégis egy kihívás, hogy  alakuljunk és növekedjünk és érlelődjünk. Nyilván némely dolgot talán éppen ezért mi később más módon, más stílusban akartunk tenni. A növendékek, egy kicsit, vagy talán nagyon is önálló útra térnek. S számára nem lehetett könnyű elfogadni ezt, mégis megküzdött az elfogadás nehéz csatájával.

6. Gyula atya tudott megszólítani, munkatárssá tenni. Különösen meg tudta látni egyes jámbor hívek lelkében az őszinteséget, a mély hitet. Nagyon nagyra becsülte nagymamámat. Meglátta benne az Istennek odaajándékozott szívet, életet. Értékelni tudta azt a nagy áldozatkészséget és szeretet, amelyben benne van. 
Zoboralja dillemáit és sorsát tükrözve
7. Gyula atya sorsa, élete, identitása nagyon sokat elárul a Zoboralja népének sorsáról, sorsa alakulásáról.  Tükrözi annak  nehézségeitt, dillemáit, gyengeségét és kudarcait,  de ragyogja értékeit  is. 
Visszatérés idősödve és betegen de lelkesen
8. Gyula atya élete utolsó szakaszában ismét közelségünkbe került. Immár felnőtt egykori fiataljai közelébe. Láthatta, hányadán állunk a hittel, élettel, hivatással.  Két évet Nemeskajalon volt kisegítő lelkész. Ez időben naponta volt szentmise  a nemeskajali templomban. Minden szentmise előtt a hívek rendelkezésére állt a gyóntatószékben. Teljes odaadással a lehető legszebben óhajtotta ünnepelni a szentmiseáldozatot. Minden lehetőséget igyekezett kihasználni, hogy a hívek lelki életét elmélyítse. Bevezette az elsőcsütörtöknapi szentégimádást és megalapította a Szentségimádó társulatot. Jó és gondos intézőként igyekezett a plébániaudvar rendbetételére és gondozására a hívek segítségével. Igényes volt, ami a szentségek kiszolgáltatását illeti. Elszomorította, hogyha valaki hit nélkül, formálisan, felkészülés igénye nélkül akart szentségekhez járulni. Igyekezett a falu szociálisan elmaradt  lakosaihoz is utat találni, őket a  munka és rend szeretetére s a hit nevelő erejére rávezetni.
Élénken követte a világegyház és a helyi egyház eseményeit,  szívében hordozva az Egyház gondjait, nehézségeit. Örült, ha meglátogatták, örült ha igényt tartottak lelki szolgálatára. Olvasott, elmélkedett írt, gondosan készülve a katekézisekre, prédikációkra. Az Isten szava, a zsolozsma és a rózsafüzér szeretete átjárta mindennapjait. Kedves gondolatait, énekeit megosztotta másokkal.Jelenléte és szolgálata áldás volt kicsi egyházközségünk részére.
Köszönjük Istennek életét és szolgálatát. Nyugodjék békében.

Ezt az őszi díszbe öltözött fát ő fényképeztette le, lelke érzékeny volt a szépségre



2017. január 3., kedd

Új esztendőben, új szívekkel

"In cordis jubilo - Christum natum adoremus cum novo cantico!"
Galánta, 2017.január 1. 07:37